Globetrotter... :)

Sziasztok! :)

Hol is kezdjem... azt hiszem két hete írtam... :) Fogalmam sincs, hogy időrendben azóta miket csináltunk, egyet tudok, hogy tartozom, egy Helsinki-Stockholm kirándulás beszámolóval...

Úgyhogy azzal kezdem. :D (meg szerintem fejezem :))

Szóval az úgy esett, hogy egy gyönyörű szép vasárnapon felkerekedett a kis Erasmus csoportunk, hogy megejtse ezt a kis szösszenet kirándulást... (gondoltuk mi akkor... :D ) Tudni kell, hogy az én kis baráti körömből MINDENKI jött. :)))) Úgyhogy én tudtam, hogy ez már nem sülhet el rosszul. :)

Tamperéből indultunk busszal Helsinkibe, ez röpke két és fél óra volt... Mikor a busz megállt a kikötőben, én akkora hajókat láttam, mint a Titanic... ott hűledeztem, mint aki életében nem látott hajót, a többiek meg kiröhögtek, hogy miért mit gondoltam, hogy tutajjal megyünk... :) Hát bakker nem azt gondoltam, de hogy ekkora buzeráns hajóval, azt álmaimban sem hittem. :) De nem ugrok ennyire előre. Mikor leszálltunk a buszról, volt egy rövid eligazítás: két óránk volt Helsinkit megnézni, és megkaptuk a kabinbeosztásokat is a hajóra. Aztán útnak indultunk... "hála Istennek" Nico (feka francia srác) megint megtalált, és hát persze, hogy velünk jött felderíteni a várost. :D

Nicoról tudni kell, hogy amikor volt a városnézős vetélkedős citytrip, akkor egy csapatban voltunk... MINDEN egyes percet megörökít a fényképezővel és akkor hülyeségeket tud magyarázni, hogy sírva röhögtem minden alkalommal. :) Nagyon nagyon bírom. :) És hát kaptam tőle egy becenevet... Keskus. Ennek itt története van. :) Miután megtudtam, hogy a kis idióta hal neve Dóri a Némóban, gondoltam ennél rosszabb már úgyse lehet. Hát hálistennek Niconak sikerült ezt felülmúlnia... :D Tamperében a főteret KeskusTorinak hívják... Niconak és Marianak van egy közös órája, és Stockholm előtt kérdezte Nico Mariát, hogy kivel fog egy kabinban aludni... ő meg mondta, hogy hát a Dórival. Nico elég hülyén nézhetett, mert Maria visszakérdezett, hogy ismered a Dórit... Nico pár perces komoly gondolkodás után benyögte, hogy "Perszeeee KeskusDori!!!" :DD Aztán ez eljutott a fülembe, megemlítettem neki és rajtam ragadt... Érdekes volt, amikor Helsinkiben csak úgy üvöltözött utánam, hogy " Hééé Keskus!!!!" :D

Na tehát a Nicoval kibővült kis csapatunkkal indultunk felfedezni Helsinkit... leírhatatlan... itt van néhány kép a városról... :)

Ez valahol a vonatállomás mellett van...

Ez a híres templom és a méghíresebb Maria és Én. :D

Ez egy gyönyörű park és a szobor feneke.

A kikötő.

Ez is. :D

Nico és Keskus. :D

..és a várvavárt kedvenc képem. EZZZZZEL A HAJÓVAL MENTÜNK!!!! :D Én amikor megláttam, nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek... 11 emelete van... 11!!!!! Én nem tudom ebbe a hajóba hány 10 emeletes panel ház férne el, de nem egy... :D

Amúgy úgy működik, mint a repülő, becsekkolunk, átmegyünk 60 kapun, és akkor bent vagy a hajón, de még nem tudod hol fogsz aludni. :D Belülről olyan, mint egy 4csillagos szálloda... a legfelső két szinten vannak a bárok, meg a nightclub. :D Az alsó akárhány szinten meg kabinok, meg parkolók...blabla.. :)

Nos egy kabin így néz ki belülről... 4 ágy van benne, amik ilyen lehajthatóak... ha lehajtjuk őket, csak behúzott hassal lehet közlekedni az asztalig. Persze vissza már nem tudsz jönni, ha valaki elindult utánad. :) Úgyhogy mi majdnem tervet készítettünk a közlekedéshez... :D

Ez volt a fürcsi. Tudsz egyszerre pisilni meg zuhanyozni. Nagyon király. :D Ja és a wc olyan, mint valami szippantó, és ííírtó hülye hangja van... és a wc papír olyan sebességgel tűnik el onnan, hogy szerintem ha valaki tengeri beteg (vagy más okokból kifolyólag) kénytelen fejjel előre támaszkodni a wc-n, szerintem félnie kellene, nehogy beszippantsa a fejét... :D

És elindultunk... Ez még Helsinki volt. Gyönyörű Helsinki...
A hajón nagyon hideg volt, de közben sütött a nap, amit mi megpróbáltunk kitakarni... nem ment. :D
És a kedvencem... Megnéztük a naplementét... életem legszebb naplementéje... annyira nagy a tenger, hogy nem tudod, hogy hol van a víz és az ég határa... hihetetlen volt.

Persze este nem maradhatott el a folyosóbuli. :D A személyzet nem egyszer jött le, hogy kipenderítenek minket... nem is értettem... a Balti-tengerre akar penderíteni vagy hova? :D

És vééééééégre OTT voltunk!!! Stockholm. Gyönyörű Stockholm. 6 órát sétáltunk a városban. Én szerintem életemben nem sétáltam még ennyit egy városnézésen. De megérte...










Erről nem tudok sok dolgot írni, a képek szerintem magukért beszélnek. :) Megpróbáltunk megnézni mindent, de hát persze hatalmas a város, úgyhogy be kellett érnünk az Óváros részével, de az mindent vitt. :)

Este pedig megünnepeltük, hogy újra a hajón vagyunk. :D Nagyon vicces táncolni egy olyan hajón, ami úgy ringatózott mintha ringatták volna, mivel kint nagyon nagy szél volt... olyan, mint amikor valaki nagyon nagyon részeg. :)

Ezt a videót nem hagyhatom ki... volt egy hajó, amin a felirat BIRKA volt.... előtte Nicoval azt játszottuk, hogy hogy tudom ezt meg ezt meg ezt mondani franciául, ő meg ezt meg ezt meg ezt magyarul... ebben a kis játékban megtanultuk, hogy hogy tudjuk mondani, hogy én ez meg ez vagyok, meg te ez meg ez vagy... :D Erre ez a kis majom elolvasta a hajóról a feliratot, majd rámnézett és közölte:

Ezzel a kis videóval most zárom is soraim... mert vár rám a szennyes... blöööö. :D

sokpuszi Mindenkinek!

...keveredek belehabarodom, belefeledkezem, vele utazom...

Moikka! :))

Hát akkor most megint megpróbálom összefoglalni az elmúlt két hetemet... :D Tudom, hogy többen közületek lassan kinyírnak, hogy nem válaszolok a mailekre, de sajna sosincs időm leülni a seggemre és írni és írni, mert annyi mindent kell naponta csinálni... ez a "tartsd el magad dolog" kikészít engem... rendrakás, főzés, rendrakás, főzés, mosás, főzés, elmosogatás, főzés... botrány. :D De igyekszem én, igyekszem válaszolni...ööö... csak legyetek türelemmel. ;)

Hát hol is kezdjem... két hete suliba járok. :) Van házim meg minden... nagyon furi így újra tanulni, mert egy éve nem tanultam csak a vizsgaidőszakban, mert alig voltak már tantárgyaim, a gyakorlat fontosabb volt... most meg hétről hétre kell csinálni HÁZI FELADATOT :D Bár nem sok órám van, de ha van akkor az három órás... és még én voltam kiakadva otthon a másfél órától... nesze nekem most kaptam 3 órás kurzusokat. :D Van finn órám, nem hagytam abba a tanulmányaimat, pedig komolyan gondolkodtam rajta, de egy nagyon cuki alkalom ráébresztett, hogy ezt nem hagyhatom abba amíg itt vagyok... mert az úgy volt, hogy elmentem egy iskolába (mert kell majd csinálni volunteer workot (anya: önkétes meló ;) ), és megnézek előtte pár helyet, hogy hova fogok majd menni... és beültem a "napközibe" egy másodikos kisfiú mellé, aki nagyon édes volt, és nagyon szeretett volna beszélgetni velem.. finnül. Hát mivel én csak elmakogok finnül, ő viszont makogni sem tudott angolul, így a kommunikációnk elég egyoldalú volt. :D Az elején nagyon bátortalan volt, és gondoltam, na majd jól megmutatom, hogy tudok én finnül, nem kell tőlem félni... el is mondtam neki, hogy ki vagyok, megkérdeztem hogy ő kicsoda... erre persze felbátorodott, és elkezdett magyarázni mindenről FINNÜL. De mivel az én tudományom annál a pontnál megáll, hogy kit hogy hívnak és honnan jött, így semmit nem értettem. A kis manó meg nem értette, hogy ha el tudom mondani ki vagyok, akkor a többit miért nem értem... tehát "segítség" gyanánt mindent elmondott kétszer olyan hangosan és kétszer olyan lassan... :D Nagyon örültem neki, gondoltam ha már finnül nem tanulok meg, legalább megsüketülök. :D Aztán volt vmi szövegértés házija, és segítettem neki... Mivel másodikos, így nem volt túl bonyolult a szöveg, amit nem értettem, arra rámutattam, és lerajzolta. :) Úgyhogy így megértettem a szöveget, a kérdéseket meg értettem utána, úgyhogy a válaszait le tudtam ellenőrizni... nagyon jóóóó volt. :D Úgyhogy most folytatom a tanulmányaimat finnül, hogy legközelebb ne kelljen üvöltenie semelyik manónak... :D

Van egy órám egy másik egyetemen... Finnish culture and finnish society... Azért vettem föl, mert azon az egyetemen van, ahol a nyelvi kurzus volt, és imádtam oda járni... :) Több mint 100an vagyunk ezen az órán, és IGAZI emelkedős egyetemi előadóban van az óra.. :D Amikor megláttam, én majdnem elsírtam magam, hogy úúúúrisssten ez olyan mint a filmekben... :D (mert nálunk a gyp-n minden akadálymentes és 21. századi, és persze nekünk nincs emelkedős előadónk, hiszen visszagurulna szegény kerekes székes (és nem is vagyunk annyian, hogy szükség lenne rá- de ez mellékes :) ) ...de így meg szegény egyetemistáknak van olyan érzése, mintha újra a gimiben lennének) Szóval én itt majdnem körbefostam a bokám a gyönyörtől, hogy itt fogok tanulni, Maria meg csak állt mellettem, hogy hát nekem elment az eszem az tuti. :D Szerintem percekig csak ültem a teremben (persze a tetején), hogy "ohh my god I can't believe it.." (Anya: úristen, ezt nem hiszem el...) :D Az óra amúgy uncsi volt a finn történelemről, de ez kit érdekel akkor, amikor egy emeletes előadóban ül. :D

CSütörtök esténként van egy Intercultural communication órám egy kenyai feka tanárral. Ez vmi fergetegisztikus. EZ a tanár hihetetlen. :D NAggggyon naggggyon nagy arc. Idejött Kenyából dolgozni egy céghez nagyon nagy "melós" múlttal... és nem alkalmazták addig, amíg nem diplomázott itt le... ez a fószer meg 40 évesen visszaült nagy marketing igazgatóként az iskolapadba a huszonévesek közé tanulni... nem kis pályás. :) Ja és nála nem jelenléti ív van, hanem az a szabály, hogy minden órán más mellé kell ülni, és minden óra után kell neki küldeni egy is beszámolót arról, hogy mit beszélgettél az óra előtt a szomszédoddal... mekkora ötlet már... nem tudunk csalni, mert rögtön kiderülne, hogy ha két ember ugyanarról a harmadikról írna, hogy mit beszélgettek... :D Ha egyetemi tanár lennék, én is ezt csinálnám, az tuti. :D

Péntekenként egész nap suliban vagyok, mert reggel van Finnish socal welfare and social work órám, aztán Creative methods, ahol rajzolgatunk... az ilyen kis relaxálós óra. Viszont az első az érdekes volt múltkor... A finnekről köztudott, hogy nem egy nagyon érzelmes, családias nép. Ezért náluk fontos, hogy legyen egy úgynevezett Third sector. amibe beletartoznak a különböző civil szervezetek, és az önkéntes "cuccok", mivel itt Finnországban ha valakinek segítségre/segélyre van szüksége, akkor nem a családja az első, aki segít neki, hanem az állam, vagy ez a bizonyos Third sector. Csak ezek után jön a család. (persze tisztelet a kivételnek), de ez az általános. Itt ha vkinek nincs ideje foglalkozni az idős szüleivel, akkor putty jön az önkéntes "szolgálat" és segít. Fura.

Azon a héten pénteken megérkezett az ösztöndíjam, és este ünnepeltünk. :D Dórika persze a 3. emeletről leejtette az öngyújtót a földszintre... úgyhogy szépen nekiindultam, hogy a sötétben megkeressem a fűben. Mindezt egy pólóban egy üveg "gyümölcslével" a kezemben tettem. :D Az alsó szinten persze házibuli volt... kínai/japán/dél-koreai foggggalmam nincs milyen, én ezeket nem tudom megkülönböztetni (ez később galibát is okozott)... és hát persze én a konyhaablak előtt kezdtem el kutatni az öngyújtót a fűben... mikor is csak annyit vettem észre, hogy mindenki engem néz, hogy mi az istent csinálok éjfélkor egy pólóban, a sötétben, egy üveg vmivel a kezemben... :D Aztán megtaláltam, és elindultam visszafele, de elfelejtettem, hogy az épület ajtaja 9kor rázár, és csak kulccsal tudod kinyitni... persze kulcsot nem vittem... visszamentem, hogy majd jól bemászom a mosószoba ablakán... neki is veselkedtem, erre megjelent egy másik exchange student, hogy én BIZTOS betörő vagyok. Mondom te NORMÁLIS vagy???? Finnországban vagyunk ember. :D Itt senki nem akar lopni az exchange studenteken kívül. Erre megkérdezte, hogy miért én ki vagyok... mondom exchange student. Roppant hiteles voltam, hogy nem akarok lopni. :D De aztán belátta, hogy nem pólóban tenném, egy vmivel a kezemben. :D Aztán végül Nina lejött értem, és beengedett... :D Ja erre másnap összetalálkoztam egy japánnal vagy tudom és én "honnanjött"-el... és mondta, hogy tegnap látott engem a kertben, és hogy amúgy nem tudja emlékszem-e rá, de együtt jártunk nyelvi kurzusra, és hogy van-e vmi bajom vele, mert sosem köszönök... hát gondoltam magamban, hogy " bmeg ugyanúgy néztek ki, honnan tudjam épp melyikőtökkel találkozok szembe..." De majd mostantól minden "ferdeszeműnek" köszönni fogok, aztán max azt gondolják majd milyen udvariasak ezek a magyarok. :D

Szombaton volt egy naggyon nagy házibuli Shekibék lakájában. :D Szerintem a képek magukért beszélnek. De röviden csak annyit, hogy Andy skóciai. És én tavaly kaptam egy sapit egy nagyon jó barátomtól ( ;) ) és megígértem Andynak, hogy abban leszek, ha ő viseli a szoknyáját... hát volt belőle baj. A legenda szerint nem viselnek alatta semmit... én már tudom igaz-e vagy sem. :D

A kövi kép is magáért beszél szerintem... :)

Meg ez is... Ő Leander, a belga srác. Nagyon imádom, tiszta bolond. :)

És a buli következményeként én lebetegedtem a rákövetkező hétre... életem első olyan náthája amikor egyedül voltam. Jajj nagyon rossz volt. Viszont! A lakótársaim és Maria MINDEN 10. percben kérdezték, hogy nincs-e szükségem valamire... annyira tündériek voltak. :) És azon a héten két dolgot is kaptam, mivel beteg voltam :) Kaptam egy Hercegnős sütit, hogy jobb kedvem legyen:

És egy virágos matricát a falra az Ikeából, persze Pinket. :DDD Ja és egy nagyon édes PINKhez kapcsolódó sztori... Nináék vettek a fürdőszobába padlószőnyeget az IKEÁban. És amikor hazajöttek, rögtön mondták, hogy "Dóri azonnal meg kell nézned a fürdőszobát!" Úgyhogy amikor megnéztem, találtam egy fekete és egy pink szőnyeget. Kérdeztem, hogy hogy hogy nem egyforma... mondta Nina, hogy Susie két feketét akart venni, de ő rögtön mondta, hogy " Normális vagy?!? Van PINK is!!! Muszáj vennünk egyet Dórinak!" :) Úgyhogy most már van PINK fürdőszobaszőnyegünk is. :D Legközelebb is beteg akarok lenni. :)

Na meg persze volt sok látogatóm is, akik néztek velem mesét. Többek között Cip, egy cseh srác is. :) Megnéztük a Némót... Hála Istennek az idióta, kis hülye halat Dórinak hívják az angol verzióban... imádtam nézni. :D Azóta nem egy ember hív FishiFishnek. :D Nem igaz, hogy nem lehetett volna valami vagány gazellát elnevezni Dórinak... pont egy idióta hal. Komolyan mondom. :D

Úgyhogy ez a hét nem volt túl eseménydús, mivel feküdtem és aludtam... :)

Aztán ma (vasárnap) volt egy barbeque parti itt a "kertben", ami nagyon jól sikerült. :) Csak ilyen 10 fele vége lett, mert már nincs vmi légydöglesztő meleg itt felén. :)

Ezt a képet nagyon szeretem. :) Bal oldalamon Andy, a skót srác, jobb oldalamon Alex a londoni. :) Szivem csücskei. Akkora gentleman mind a kettő... főleg amikor megjelenik egy darázs. Szerintem megdöntötték volna a magasugró világrekordot. :)

És akkor mivel anyának megígértem bemutatom a lakótársaimat:

Suzie from Austria. :) (a sütikkel vártak pénteken haza : lucky me :) )

Nina from Austria :)
Kristiana from Latvia (Lettország)

És én vagyok a negyedik. :) vagy az első. :D háhá. :D

Most viszont zárom soraim... :)

sokpuszi mindenkinek. :)

Still alive... :)))

Moikka everybody! :))

Most azt hiszem két héttel vagyok lemaradva a blogolással, amit igyekszek most pótolni, de azt a sok mindent ami velem történik, azt nem lehet leírni semelyik blogban. :)

Kezdem azután miután letettük a finn vizsgát... azóta éjjel nappal finnül beszélünk (ami persze kimerül az 1-től 10-ig való számolásban és a helló-szia-köszönömben, de ezeket aztán nagyon nyomjuk. :DD ) Szerintem amúgy orbitális nagy kamu, hogy a finn meg a magyar hasonló... max a nyelvtanban, mert mi hamar megértettük a nyelvtani szabályokat, de egy darab hasonló szót nem találtunk... úgyhogy ennyit erről. :D

Na szóval a nyelvi kurzus utáni héten volt elvileg a MAIN ORIENTATION (anya: a fő orientációs napok :) ) de ez persze csak a többieknek volt a TAMK-on, azoknak akik médiát, turizmust, üzleti blablát fognak tanulni, szóval akik nem KETTEN vannak egy szakon. :D De hát ugye nekem azon a héten még nem volt semmim, így hát persze úgy éreztem, hogy ezt egy Rácz Dóri nem hagyhatja ki, tehát elmentem én is. :D Nekem se névtáblám, se semmim nem volt, nem tudtam tantárgyakat felvenni (mert ugye nekem még nem kezdődött el a suli), szóval ott ültem, mint egy darab kuglóf ( az elején), aztán egy tutornak feltűnt, hogy se névtáblám, se semmim, úgyhogy a szárnyai alá vett, szólt az International koordinátoroknak, hogy ÉN is itt vagyok, akik azonnal alkalmazkodtak a szituhoz, és igyekeztek minden infót úgy kibővíteni, hogy az nekem is hasznos legyen... hát ez kb így nézett ki: (130an ültünk a teremben)

- "Tegye fel a kezét, aki turizmust fog tanulni... most aki médiát.. üljetek a terem jobb sarkába, ti a bal... Hol vagy Dóri? Te maradj a helyeden, mindjárt küldök valakit..."

- " Most mindenki a szakos társaival együtt menjen ebédelni. Dóri te nyugodtan menj a tutorokkal..."

- " Most mindenki fel fogja venni a tantárgyait... Dóri te még nem tudod, de helyette megnézheted a könyvtárat..." :DDD

Hát ezek után ha nem tanulta meg mindenki hogy ki vagyok és mit fogok tanulni, akkor senki... :))) Persze ezek után a második orientációs napot se hagyhattam ki, tehát be is ültem másnap az első sorba... akkor már csak mosolyogtak rajtam. :) Nem tehettem róla, nem akartam semmiből kimaradni. :)

Azon a héten csütörtökön volt az első Welcome Exchange party... ami előtt játszottuk a szokásos játékunkat a Ring of fire-t... hát eeeeeeeeeeez. Az itteni szóval élve: DESTROYIIIIIIING!!! :DD A játék lényege, hogy az asztal közepén van egy nagy pohár, akörül pedig körben franciakártyák. Minden kártyának van egy jelentése, pl.: 4esnél csak a lányok, 6osnál csak a fiúk isznak... persze csak gyümölcslevet. :D Aztán van olyan kártya, hogy "heaven" (anya: menny), ilyenkor mindenkinek fel kell mutatnia az égre, és aki a leglassabb, az iszik... persze csak gyümölcslevet. :) Aztán a kedvencem az "eyemaster" (anya: "szemmester"), aki az eyemaster, annak nem szabad a szemébe nézni. Ha belenézel iszol. (persze csak gyümölcslevet... :)) Aztán van még a kedvencem a szabályalkotás: a buli előtt az volt a szabály, hogy inni csak úgy lehet, hogy a jobb kezeddel fogod a poharat és közben az orrodra teszed a bal mutatóujjad, miközben a lábad fent van az asztalon. Aki viszont nem iszik, annak mind a két kezének a magasban kell lennie...

Ha valaki elfelejti a szabályokat, és rossz módon iszik, akkor pluszban kell innia... Aztán van az ász. Ha valaki azt húzza, akkor bele kell öntenie a gyümölcslevét :D a középen levő pohárba. Aki az utolsó királyt húzza ki, vagy aki megtöri a kártyakört, annak meg kell innia az egészet... Én egyszer kihúztam az utolsó királyt... sokféle gyümilé volt abban a pohárban... and it was really destroying. :))))

Jah a buli előtt voltunk Viikinsarin, ahol van egy híres szauna. Ugye finn szokáshoz híven 5 percet szaunázol majd 10 percet uszikálsz. Igazából én nem szeretem szanuát, se azt, hogy utána bele kell ugrani a minusz 10 fokos vízbe (hülyék ezek a finnek... gondoltam én az elején), de nincs ennél jobb dolog... főleg amikor kijössz a vízből... mindenkinek ki kell próbálnia egyszer... Ja a képen meg a fiúkák ugranak éppen :)

Azon a héten pénteken elmentem eltévedni... nem véletlen hívnak itt mrs gps-nek... meg akartam keresni a finn tescot, de akárhányszor odamentem, mindig más busszal mentem, és sose tudtam hogy pontosan melyikről mikor kell leszállni... szóval ez így volt pénteken is. Elindultam, és én megkérdeztem a buszsofőrt, aki elővett egy térképet majd 10 perces keresgélés után közölte, hogy ja igen, mi megállunk ott. Hihetetlen amúgy. Ezek sose tudnak semmi mást csak ami épp nekik kell... :D Ha ők épp dolgozni mennek, meg nem mondják melyik busszal jutsz el ide meg ide, mert az épp aznap nekik nem kell és elfelejtik, vagy én nem tudom. :D De, hogy egy buszsofőr nem tudja hol áll meg a busza, az vicces. :DDD Szóval igen megérdemlem a nevem, de MINDENHOVA odatalálok, csak több idő szükséges nekem. :DDD

Hétvégén szombaton a Beachen voltunk a csajokkal, és ÉN, aki sose ég le... hát nekem olyan piros volt a fejem, mint egy jól megérett paradicsomnak... de lehet még az is megirigyelte volna a színes... persze anyának rögtön az volt az első kérdése, hogy "Hát de miért nem kented be"... sajnos a naptejet PONT otthon felejtettem... sajnos a listámról pont lemaradt, hogy a tél országába NAPTEJET hozzak... :DDD

Vasárnap megejtettük a szokásos vasárnapi sütipartit, most Beánál. Ettünk soksok muffint, meg csináltam megint palacsintát. :) És tanulgattuk, hogy monjduk minden nyelven azt, hogy "Egészségedre", mert akárhányszor iszunk, mindenki vagy a saját nyelvén mondja, vagy finnül. Ez hagyomány nálunk. :D

Ezen a héten a többieknek már sulija volt, nekem ugye persze még nem... úgyhogy próbáltam elintézni, hogy megkapjam az ösztöndíjam, meg bementem egy finn órára, mert folytatni fogom a tanulmányaimat... Ezen kívül a hét eseménye a szombati City Tour (anya: város túra) volt. :) Ez életem egyik legjobb túrája volt. :D Csapatokra voltunk osztva: a mi csapatunk a TEAM AWESOME volt:

A városon belül volt 10 állomás, ahol különböző feladatokat kellett csinálni, és pontokat gyűjteni. A kedvenc feladatom az volt, amikor fel kellett fújni egy lufit, és aztán mivel a finnekről köztudott, hogy milyen "nyíltak és barátkozósak", ezért keresni kellett egy finn embert, akit át kellett ölelni úgy, hogy a lufi a hasunknál volt, és addig kellett ölelni a másikat, amíg ki nem pukkant... hát ez csúúúcs volt. :D

Aztán volt olyan játék, hogy mobiltelefont kellett beledobni egy vödörbe jó messziről, ugyanis Finnországban van a Mobiltelefonhajító világbajnokság. :D Aaaaaaaaztán volt még kvíz, piramisépítés, színdarab előadása, különböző gt-s játékok ( amiknek a megoldását persze már a kisujjamból kiráztam <3 Gyógymatek GT)... és minden állomáson kóstoltattak velünk vmi nemzeti kaját, mint vmi sajt, vmi nyúlós tejföl, valami botrányrossz gumicukor, de azért volt finom csokika is. :DDD

Este megünnepeltük a nyertest, meg a nem nyerteseket. :D

Ma pedig ismét megejtettük a vasárnapi sütipartit, most Roman csinált egy HADSEREGNYI kis sütit... de én annyira röhögtem amikor megláttam, mert a mailben csak annyit írt, hogy csak pár főt hív, mert nem akar 30 főre sütni. Amikor én odaértem, akkor mérte ki a 4 KILÓ lisztet... :DDDDDDDD Úgyhogy nem hogy 30 főre nem sütött, hanem egy hadseregre... :DDD Szinte mindenhol ezek a kis süti voltak a lakásban. :DDD Amúgy ennek a tésztája hasonló a lángoshoz csak édes. Lekvárral, porcukorral vagy mézzel kell enni, és isteni. :D Ha hazamentem csinálok majd én is 4 KILÓ lisztből és akkor minden ismerősöm degeszre eheti magát. :DD

Most viszont befejezem soraim, mert holnap megyek a 3. orientációs napomra, és hát ezt nem hagyhatom ki. Ez már a sajátom lesz. :D Ugyan újat nem fognak mondani, de az esélyt megadom, hátha. :DDD

Nagyon sokat gondolok az otthoniakra, nagyon sokszor jutnak eszembe a közeli barátaim... szinte minden nap fel tudnék hívni vagy 5 embert, hogy "ez meg ez történt és emlékszel amikor mi..." Hiányoztok. Nagyon. :)

Vigyázzatok magatokra, én vigyázok magamra itt. :)

sokpuszi

ps.: Szeretek, nagyon szeretek mailt kapni. :)))

Többé már nem egyedül... :)

Hol is kezdjem... ma vagyok itt három hete, még sose voltam ennyi időt távol otthonról, és jelentem élek, virulok, nem haltam éhen sőőőőt... :)

Ez a hét is mozgalmas volt, mint az eddigiek, ezek után kicsit félve gondolok a jövő hétre, hogy mi lesz majd, mert eddig megvolt a biztos pont, hogy minden reggel menni kell a nyelvi kurzusra, ott lesznek az arcok akiket már ismerek, este haza, és jöhet valami kis esti muri... most kezdek majd mindent előlről, mert akiket megismertem, ők nem a TAMK-ra fognak járni...

A hét eleje ugyanolyan volt, mint a többi... tancsi, tancsi, tancsi. Kedden volt közös progi a Summer Schoolosokkal elmentünk a TAMKhoz közeli sportpályára finn sportokat játszani. Az első valami bowlinghoz hasonló játék volt, csak itt egy farúddal kellett dobni és nem kuglikat kellett eltalálni, hanem ilyen kis farönköket. Minden farönkön volt egy szám, aztán ha sokat találtál el akkor valamit számolt a játékvezető (amit persze én nem tudtam felfogni, csak annyit észleltem, hogy nem annyi pontot kapunk amennyit eltaláltunk... szóval van valami kis csavar :D) és még annyi, hogy ha elmozdult egy ilyen kis farönk, akkor azt ott állították fel ahova elmozdult, úgyhogy az utolsó embernek mindig nehéz dolga volt.

Játszottunk gyufahajítást, ez jelképezte a sok finn "ki tudja a legmesszebbre hajítani ezt meg ezt meg ezt" játékot. Ebből a leghíresebb a mobilteló hajítóverseny... :DDD Játszottunk még finn baseballt, meg karikadobálósat. :)

És a kedvencem... hát ki kellett próbálnunk a nordic walkingot. Ezek a finnek nem normálisak az tuti. Le föl tempóznak az erdőben két síbottal a kezükben és közben jókat cseverésznek.. ÉÉÉÉN hát én úgy éreztem magam mint egy flamingó, aki nem tud mit kezdeni a lábaival... vagy beakadt a botom valahova, vagy a saját lábamra tettem rá, vagy a bokámat ütöttem lilára vele... aztán meguntam és csak húztam magam után... az az egy biztos, hogy mindent megmozgat, de lehet előbb meg kellett volna tanulni hogy kell két bottal együtt menetelni... :D

NAgyon belejöttem a sportolásba amúgy, mert szerdán lementem röpizni a srácokkal az Yrttikatuba (másik koli mellettem), ahelyett hogy tanultam volna a másik vizsgára. De anya azt mondta, hogy kell a pihi, és hogy vizsga előtti nap már nem szabad sokat tanulni, úgyhogy én ehhez tartottam magam. Röpke két órás meccs után meg is egyeztem egy német sráccal, hogy na most abbahagyjuk és mind a ketten elmegyünk tanulni (mert neki is volt vizsgája másnap, csak másik csoportban), úgyhogy hazajöttem és CSAK TANULTAM REGGELIG = official version. :) Másnap a vizsgán 94 pontot kaptam a 100ból, úgyhogy átmentem a vizsgán egy ötössel. :) Van is róla papírom, hogy tudok finnül. :D

A sikeres vizsgáról a papírt pénteken kaptuk meg, olyan volt mintha diplomaosztón lennék (persze az még sose volt, de mintha...) és kaptunk egy tortát is a sikeres vizsgára ÉS arra, hogy másnap augusztus 20.a volt a magyar államalapítás ünnepe... nekünk az állunk is leesett, hogy ezt egy finn közli, hogy a torta ezért is van... otthon meg van aki azt se tudja eszik e vagy isszák augusztus 20-át...

A vizsgát mi is megünnepeltük este, nem részletezem. :)

Másnap is megünnepeltük, ezt se részletezem. :)

Najó ezt egy picit, mert szombaton azért voltak események. Délelőtt megnéztük Mariaékkal Tampere Arborétumát. Hát ez valami csodálatos volt. :) Mint nálunk a nemzeti parkok. Itt meg a város egy része. :) Azt elfelejtettem mondani, hogy itt a mókucik nem félnek, sőt nagyon barátságosak:

Én is el akartam kapni egyet, de előlem mindig elfutottak.. :) Szóval ebben a parkban sétáltunk rengeteget, aztán hazafele megnéztük a chilifestivalt a központban. Semmi extra nem volt, mindenkinek olyan volt a feje mint egy paradicsom, és lehetett chilis dolgokat kóstolni. :)

Este Shekibnél volt a preparti, ahol tanultunk egy új játékot, hát azt majd otthon játszunk... :)

Ja majd' elfelejtettem, voltam hokimeccsen egy finnországos pólóban és hihetetlen volt a meccs. :D Olyan mint a filmekben! Popcorn meg kóla meg üvöltözés, nagggyon király volt :DDD Tampere csapata a Tappara és nekik drukkoltunk! :)

Annyi minden mesélnivalóm lenne még, de hulla vagyok, és mennem kell, mert jönnek hozzám. :)

puszi mindenkinek

ui.: csak a lényeget felejtettem ám el: megjöttek a lakótársaim: két ausztriai leányzó, és egy lett csajszi. A lett egész nap a szobájában kuksol, szóval róla még nem sok mindent tudunk, de a két ausztriai csaj nagyon aranyos. :) Az egyik amikor megtudta hogy magyar vagyok közölte velem, hogy "hát istenem"... :DDD

Moikka Again! :)

Már hatvanhatodszorra kezdek neki ennek a bejegyzésnek, de mindig közbejön valami és egyszerűen nincs időm befejezni... Ugyanígy vagyok az e-mailekkel... imádlak Titeket, hogy ennyien írtok meg aggódtok én meg itt pofátlanul élem a jó kis életem, és nem válaszolok senkinek időben. De igyekszem pótolni mindent! :)

Megpróbálom elmesélni a múlt hetem, de naggggyon sok minden történik egy hét alatt, hétközben nem tudok élménybeszámolót írni, mert sose vagyok itthon (úúúristen már azt írom itthon :) ) vagy ha itthon is vagyok, akkor is tuti van itt valaki... :)

A délelőttökről nem tudok sok mindent írni, finn óráink vannak kb 3 fél 4-ig minden nap... én ennyit szerintem gimiben jártam utoljára iskolába. Botrány. :) Van olyan nap, amikor kétszer másfél óra finn van, és van olyan is, amikor 3. Ha kettő van, akkor szoktunk menni a Summer Schoolos brigáddal valahova kirándulni, vagy valami nevezetességet megnézni. Ha három óra van, akkor utána szabad foglalkozás van délután. :) Most már egész sok mindent tudunk finnül... kb 10 mondatot de azt nagyon. :D Amúgy az alapdolgokat, hogy hogy hívnak, hány éves vagyok, honnan jöttem, merre megyek... blabla ezeket el tudjuk mondani. És ez pont elég ahhoz, hogy egy finnt levegyünk a lábáról és féláron adja a paprikát. :D

Még mindig a buszozással kapcsolatban vannak a legjobb sztorik... :) először is tudni kell, hogy a finnek nem ölelkeznek, semmi érzelmet nem mutatnak ki nyilvános helyen, az anyuka nem sűrűn fogja meg a gyereke kezét. A buszon ahogy azt múltkor írtam, előbb feltöltik az ablak melletti helyeket, utána ülnek csak le egymás mellé nagy pofavágások közepette. :D Na hát én kipróbáltam mi történik akkor ha egy full üres buszon beülök egy ember mellé... történetesen egy 60 és a halál közötti néni volt. Bakker én ilyet még nem éltem... elkezdett mocorogni mellettem, aztán sóhajtozott, fújtatott és átváltozott sárkánnyá. :D Najó nem, de mocorgott, meg sóhajtozott, aztán fogta magát és leszállt a következő megállónál. Szeretném azt hinni, hogy TÉNYLEG le kellett szállnia, de sajnos nem mozdult a megállóból utána... remélem csak várt valakit. :)

Voltunk ezen a héten a Santa-ban. Akikkel egy osztályba jártam gimiben, nekik ha annyit mondok ez olyan volt mint a Matrica múzeum, akkor ők már tudni fogják, hogy a név bizony csalóka. :) Mi anno a Matrica (ejtsd mátrika) múzeumra azt hittük, hogy megyünk vmi király matrica múzeumba, ehelyett kőkori kavikákat meg szerszámokat kellett tanulmányoznunk, ami amúgy király volt, de mégse matrica. :) Na ugyanezt játszottuk el most is... mi azt hittük, hogy vmi Télapóval kapcsolatos múzeumba megyünk a manók közé vagy valami, fene se gondolta, hogy SZEMCSEPPEKRŐL fogunk előadást hallani. :) Ugyanis Tamperében van a SANTA szemcseppgyártó cég központja, ami egy nagyon híres cég. Amúgy az előadásnak volt jó része, amikor a szemről magyarázott a fickó, hogy hogyan látnak a különböző betegségben szenvedők. Az érdekes volt, mert még képpel is illusztrálta. Ekkor jöttem rá, hogy talán angolból a biológiai szakzsargonjaim még fejlesztésre szorulnak. :)

Ja múlt héten visszavittem a TAMKO-ba a törött tányéromat, mert amikor megkaptam a surviva kitemet ( egy doboz, amiben kaptam alapdolgokat, mint tányérok, edények, ágynemű, evőeszköz...), szóval ebben a kitben az egyik tányér törött volt. Aztán múlt héten írtam a TAMKO-nak ( a helyi HÖK), hogy törötten kaptam, mit kell tennem. Mondták, hogy menjek be, és kicserélik. Nah gondoltam bizti fizetek majd soksok eurót megint. De képzeljétek el, hogy itt úgy megbíznak egymásban az emberek mint sehol máshol sztem. Szó nélkül kicserélte, meg se kérdezte, hogy biztos, hogy nem én törtem -e el... semmi. Csak kicserélte, megköszönte, hogy elhoztam, és ennyi. Mondom ezt nem hiszem el... Magyarországon meg még tuti vagy 5 papírt ki is töltöttek volna velem, hogy igazoljam, hogy nem én törtem el...

Jajj másik nagyon nagy sztori a buliból "kidobás". Ugyanis itt a biztonsági őr nem érhet hozzá senkinek, csak "kisegítheti". Na mi szemtanúi voltunk egy kidobásnak. A biztiboy megkérte szépen a full részeg csávót, hogy fáradjon ki. Az ott hőbörgött egy kicsit, nem akart kimenni, aztán a biztiőr kisegítette az ajtón (talán a karját fogta kicsit), majd az ajtó előtt leültette elkérte a ruhatárjegyét és szólt a ruhatárosnak, hogy hozza a kabátját. A ruhatáros kihozta, FELSEGÍTETTE (!!) a csávóra a kabit, elköszönt és visszament... :))) Naggyon muris egy finn kidobás. :)

Hmmm mit meséljek még... voltunk a héten Viikinsariin. ( az első kép) Az egy sziget itt Tamperében, ahol van szauna, és utána rögtön bele lehetett ugrani a vízbe. Hát ezt nem nekem találták ki. Én 2 perc után meg akartam fulladni a szaunában majd 3 perc alatt lettem kék a vízben. :D De ide oda rohangálni az nagyon vicces. :) Amúgy a fiúk meg a lányok külön szaunáznak. Ez volt a sziget:

Ja hát majdnem elfelejtettem... vasárnap voltunk vidámparkban. Hát aaaz nagggyon tutttikirály volt. :) 6-an voltunk, 3-an magyarok, meg egy német srác Roman, és két ausztriai lány Maria, és Michi. Velük amúgy is nagyon sokat lógunk együtt, úgyhogy egyértelmű volt, hogy együtt megyünk. :) MINDENRE felültünk, még a legfélelmetesebbre is a Half Pipe-ra.... na aaaaaz botránydurva volt. Mutatok róla két fotót. Az egyiken látjátok az u alakú pályát amin mozgott az a "deszka". A másikon meg a székeket amiben ültünk... és a székek úgy forogtak, hogy épp emelkedett vagy zuhant a sinen az a deszka. Én első alkalommal sikeresen beültem arra a helyre, ami mindig az eséssel szembe fordult, tehát amikor zuhantunk akkor én előrefele néztem lefele, és aki velem szemben ült, az meg csak az üvöltő fejemet látta maga előtt... szerintem gondolták is sokan finnek közül, hogy na stupid tourists, idejönnek aztán itt üvöltöznek. Ja mert hogy a finnek full csöndben körhintáznak, meg hullámvasutaznak... mondom én SEMMI érzelem. :) Én meg minden egyes kis lejtőnél üvöltöttem mint a fába szorult féreg... stupid tourist... :D

Aztán voltak még ilyen sima hullamvasutak is, csak háromszor olyan gyorsak meg izgisebbek, mint nálunk. Volt egy kedvencünk a Tornádó. Arról is itt egy kép:

Ja meg láttunk itt egy delfinshowt is. :))) Jajj azok olllllyan cukkkikkkk!!! :) Azt hiszem az egyik rám is kacsintott. :D

Na befejezem mára a blogolást... különben sem tudok koncentrálni, mert a mellettem lakó feka srác szerintem elhatározta, hogy indul a finn megasztárban mert röpke három órája kornyikál csak... múlt héten még lakberendező akart lenni, mert megállás nélkül tologatta a bútorokat. Imádom ezt a lakást. :)

Drukk nekem csütörtökön, mert vizsgázom finnből. :)

Puszilok MINDENKIT!

ps.: Ígérem válaszolok mindenkinek a mailjére! :)

Moikka!

.... means szióka! :)))

El fogok felejteni magyarul... ez tutttti. Most még annyira nem is vészes a helyzet, mert a finn nyelvi kurzuson csak magyarokkal vagyok (amit az első napokban szerettem, most már azért jobban örülnék, ha a summer schoolosokkal lennék...) De kezdem az elején. :)

Szombaton érkeztem meg Turkuba Beával, este 10 fele... jelentem hét ágra sütött a nap. Nagy nehezen megtaláltuk a szállást... buszoztunk három rohadt nagy bőrönddel, megpróbáltunk értelmezni egy buszmenetrendet nulla finn tudással, megpróbáltunk elcipelni egy 30 kilós törött kerekes bőröndöt szállásig... de a végén sikeren eljutottunk oda. :) Az éjszaka részéről nem tudok írni semmit, mivel akkor még nem volt éjszaka... ugyanis fél 1 kor még full világos volt, hajnal 4kor szintén, úgyhogy szegény szervezetem azt se tudta fiú vagyok-e vagy lány... :)))) Na de aztán reggel megreggeliztünk, és elindultunk Tamperébe vonattal. Ott megismerkedtünk Imivel, a magyar sráccal, aki szintén Tamperében fog tanulni, így azóta 3an már elválaszthatatlanok vagyunk.. :)

Tamperében vártak minket a tutorok, akik elvittek minket a szállásra, meg segítettek eligazodni... (amúgy a végleges eligazodás kb mostanra alakult ki, most már hazatalálnék egyedül is a város bármelyik pontjáról... de soksok érdekes eseménynek kellett lezajlania mire idáig eljutottam) Szóval megkaptam a kulcsot, a szállást, és elkezdődött az új életem... :) A lakásban semmi nem volt, csak az alapdolgok, mint mosdó, wc, zuhanyrózsa, konyha, ágy, szekrény meg a 2 bőröndöm... úgyhogy várt ránk az IKEA... akkor döbbentem rá, hogy nagggyon nagggyon sok minden volt természetes otthon, ami csak úgy mindig ott volt, amikor kellett, most meg sosincs semmi ami kellene... ilyenkor sokszor gondolok anyára, aki mindig megpróbált az életre nevelni, de szerintem én most növök fel így egyedül... 22 évesen. Sose késő elkezdeni... :DDD Szóval berendezkedtem: lett tükröm, éjjeli lámpám, mosogatószivacsom, mosóporom, az ágynemű lett a függönyöm... úgyhogy most már nagyon komfortosan érzem magam. :) Aztán elkezdődött a finn nyelvi kurzus...

Mi magyaruk 14-en vagyunk, és egy külön csoportot alkotunk... az elején jó ötletnek tűnt, de most már annyira nem szeretem, mert szívesebben lennék a summer schoolosokkal, akik nagyon egy international csoport sok vietnámival, orosszal, amerikaival, némettel.... de aztán a helyzet megoldódott azzal, hogy a különböző szervezett programokon velük vagyunk, szal megismerkedtem én mindenkivel a másik csoportból is... :) Amúgy a finn nyelv hasonló mint a magyar, főleg ragozásban, toldalékolásban. Hasonló szavak vannak, de ami tök ugyanaz, olyat még nem találtunk. Amúgy egy nagyon kis dallamos babanyelv: pl a busz az a bussi, moimoi az elköszönés, az, hogy az én nevem Dóri az így hangzik: Minun nimi on Dóri. Szeretem ezt a nyelvet, de hát még sokat kell tanulni... :) Ja és hát ugye angolul tanuljuk a finnt, tök vicces. :)

Az angol... én azt hittem tudok angolul. Nem tudok. Az első napokban míg hozzászokott a különböző akcentusokhoz a fülem, az egy idő volt. Most már csak egy srác van, akinek nem nagyon értem a beszédét, ő Robert, aki amerikai, nagyon imádom, de minden 2. mondatát kétszer kell elmondania, mert nem értem. Ő ezen jól szórakozik, én kevésbé, de valahogy mindig szót értünk. :) Néha úgy érzem vele, hogy egy angol diszlexiás vagyok, mert keverem az a,e, i betűket szóban. Tehát ha megkérem, hogy betűzze le, akkor lebetűzi, de ha i-t mondd, az az angolban e, viszont 3-ból én tuti kétszer i-t írnék, úgyhogy néha a kezembe írja le a szavakat, ha nagyon nem értem... de egyszer csak menni fog. :) A német, finn, francia, orosz... akcentussal semmi bajom. :) Mert hát ugye azokat nap mint nap hallom, ugyanis megismerkedtem itt a legnagyobb partiarc francia sráccal, és minden este átmegyünk a szomszéd koliba (a mellettünk levő utcába), ahol van egy közös szoba, ahol esténként dumálunk, meg pingpongozunk. Így hát ott megismertem Mariat az ausztriai lányt, meg a bnőjét, meg Romant a német srácot, Madert az orosz srácot, Lamine-t a francia partifőszervezőt, velük lógok a legtöbbet. Meg ugye Imi és Bea. Ezzel a kiscsapattal voltunk pl csüt délután egy tónál, ahol van röpipálya, és nagyon sokat játszottunk, meg fürödtünk. Romannal úsztunk is egyet, és az a hülye hozzám vágott egy hínárt azzal a felkiáltással, hogy it's a snake, it's a snake!!!! Azt hitte majd jól megijedek.... amatőőőr. Nem volt ez még bátorságpróbán... :DDDD

Amúgy amit eddig megállapítottunk a finnekről: MINDENKI tud angolul, nagyon nagyon nagyon segítőkészek, imádják a külföldieket, és a finn lányok olyanok mintha vmi címlapról léptek volna elő (viszont táncolni egyik se tud), a fiúk hmmm... ;))) Amúgy itt mindenki becsületes, nem feltételeznek a másikról semmi rosszat, ott hagyják az utcán a biciklit és senkinek eszébe sem jut elvinni. Mindenhez tejet isznak és nem bírják a piát, mint ahogy a franciák sem. :)) A busz érdekes, azzal volt eddig a legtöbb galiba. CSak az első ajtón lehet felszállni, és le kell csipogtatni a bérletet a sofőrnél, akkor tudja hogy érvényes. Amúgy 2,5 euro a jegy. Mindenki az ablak mellé ül addig amíg van hely, olyat nem látni, hogy két üres hely van egymás mellett, és 2 ember egymás mellett ül. Kivéve ha ismerik egymást. Ha állsz a buszmegállóban és jön a busz, csak akkor áll meg ha kinyújtod a kezed és mutatod a bérletedet, olyan mintha lestoppolnád. Mellettem 3szor ment el így busz, én meg nem értettem miért nem áll meg hiszen OTT ÁLLOK. :))) Mikor is megláttam, hogy mutatni kell. :) Meg hát a buszmenetrendben csak a főbb megállók vannak feltüntetve, úgyhogy az elején nem tudtuk melyik busszal tudunk hazamenni, mert a mi megállónk csak kicsi megálló... úgyhogy voltak nagy eltévedések is. :D

Amúgy a város gyönyörű, nekem jobban tetszik mint Budapest, mert tele van erdővel az egész, még bent a belvárosban is vannak fák, meg folyó, híd, amit akarunk. Gyönyörű. :)

A sok jó mellett nagyon hiányoznak az otthoniak főleg a "kiválasztottak" (aki tudja tudja, aki nem nem :) ) de Magyarországot nem hiányolom. Most még... :)

Puszi mindenkinek!

Moimoi! :)