2011. szeptember 18., vasárnap

...keveredek belehabarodom, belefeledkezem, vele utazom...

Moikka! :))

Hát akkor most megint megpróbálom összefoglalni az elmúlt két hetemet... :D Tudom, hogy többen közületek lassan kinyírnak, hogy nem válaszolok a mailekre, de sajna sosincs időm leülni a seggemre és írni és írni, mert annyi mindent kell naponta csinálni... ez a "tartsd el magad dolog" kikészít engem... rendrakás, főzés, rendrakás, főzés, mosás, főzés, elmosogatás, főzés... botrány. :D De igyekszem én, igyekszem válaszolni...ööö... csak legyetek türelemmel. ;)
Hát hol is kezdjem... két hete suliba járok. :) Van házim meg minden... nagyon furi így újra tanulni, mert egy éve nem tanultam csak a vizsgaidőszakban, mert alig voltak már tantárgyaim, a gyakorlat fontosabb volt... most meg hétről hétre kell csinálni HÁZI FELADATOT :D Bár nem sok órám van, de ha van akkor az három órás... és még én voltam kiakadva otthon a másfél órától... nesze nekem most kaptam 3 órás kurzusokat. :D Van finn órám, nem hagytam abba a tanulmányaimat, pedig komolyan gondolkodtam rajta, de egy nagyon cuki alkalom ráébresztett, hogy ezt nem hagyhatom abba amíg itt vagyok... mert az úgy volt, hogy elmentem egy iskolába (mert kell majd csinálni volunteer workot (anya: önkétes meló ;) ), és megnézek előtte pár helyet, hogy hova fogok majd menni... és beültem a "napközibe" egy másodikos kisfiú mellé, aki nagyon édes volt, és nagyon szeretett volna beszélgetni velem.. finnül. Hát mivel én csak elmakogok finnül, ő viszont makogni sem tudott angolul, így a kommunikációnk elég egyoldalú volt. :D Az elején nagyon bátortalan volt, és gondoltam, na majd jól megmutatom, hogy tudok én finnül, nem kell tőlem félni... el is mondtam neki, hogy ki vagyok, megkérdeztem hogy ő kicsoda... erre persze felbátorodott, és elkezdett magyarázni mindenről FINNÜL. De mivel az én tudományom annál a pontnál megáll, hogy kit hogy hívnak és honnan jött, így semmit nem értettem. A kis manó meg nem értette, hogy ha el tudom mondani ki vagyok, akkor a többit miért nem értem... tehát "segítség" gyanánt mindent elmondott kétszer olyan hangosan és kétszer olyan lassan... :D Nagyon örültem neki, gondoltam ha már finnül nem tanulok meg, legalább megsüketülök. :D Aztán volt vmi szövegértés házija, és segítettem neki... Mivel másodikos, így nem volt túl bonyolult a szöveg, amit nem értettem, arra rámutattam, és lerajzolta. :) Úgyhogy így megértettem a szöveget, a kérdéseket meg értettem utána, úgyhogy a válaszait le tudtam ellenőrizni... nagyon jóóóó volt. :D Úgyhogy most folytatom a tanulmányaimat finnül, hogy legközelebb ne kelljen üvöltenie semelyik manónak... :D
Van egy órám egy másik egyetemen... Finnish culture and finnish society... Azért vettem föl, mert azon az egyetemen van, ahol a nyelvi kurzus volt, és imádtam oda járni... :) Több mint 100an vagyunk ezen az órán, és IGAZI emelkedős egyetemi előadóban van az óra.. :D Amikor megláttam, én majdnem elsírtam magam, hogy úúúúrisssten ez olyan mint a filmekben... :D (mert nálunk a gyp-n minden akadálymentes és 21. századi, és persze nekünk nincs emelkedős előadónk, hiszen visszagurulna szegény kerekes székes (és nem is vagyunk annyian, hogy szükség lenne rá- de ez mellékes :) ) ...de így meg szegény egyetemistáknak van olyan érzése, mintha újra a gimiben lennének) Szóval én itt majdnem körbefostam a bokám a gyönyörtől, hogy itt fogok tanulni, Maria meg csak állt mellettem, hogy hát nekem elment az eszem az tuti. :D Szerintem percekig csak ültem a teremben (persze a tetején), hogy "ohh my god I can't believe it.." (Anya: úristen, ezt nem hiszem el...) :D Az óra amúgy uncsi volt a finn történelemről, de ez kit érdekel akkor, amikor egy emeletes előadóban ül. :D
CSütörtök esténként van egy Intercultural communication órám egy kenyai feka tanárral. Ez vmi fergetegisztikus. EZ a tanár hihetetlen. :D NAggggyon naggggyon nagy arc. Idejött Kenyából dolgozni egy céghez nagyon nagy "melós" múlttal... és nem alkalmazták addig, amíg nem diplomázott itt le... ez a fószer meg 40 évesen visszaült nagy marketing igazgatóként az iskolapadba a huszonévesek közé tanulni... nem kis pályás. :) Ja és nála nem jelenléti ív van, hanem az a szabály, hogy minden órán más mellé kell ülni, és minden óra után kell neki küldeni egy is beszámolót arról, hogy mit beszélgettél az óra előtt a szomszédoddal... mekkora ötlet már... nem tudunk csalni, mert rögtön kiderülne, hogy ha két ember ugyanarról a harmadikról írna, hogy mit beszélgettek... :D Ha egyetemi tanár lennék, én is ezt csinálnám, az tuti. :D
Péntekenként egész nap suliban vagyok, mert reggel van Finnish socal welfare and social work órám, aztán Creative methods, ahol rajzolgatunk... az ilyen kis relaxálós óra. Viszont az első az érdekes volt múltkor... A finnekről köztudott, hogy nem egy nagyon érzelmes, családias nép. Ezért náluk fontos, hogy legyen egy úgynevezett Third sector. amibe beletartoznak a különböző civil szervezetek, és az önkéntes "cuccok", mivel itt Finnországban ha valakinek segítségre/segélyre van szüksége, akkor nem a családja az első, aki segít neki, hanem az állam, vagy ez a bizonyos Third sector. Csak ezek után jön a család. (persze tisztelet a kivételnek), de ez az általános. Itt ha vkinek nincs ideje foglalkozni az idős szüleivel, akkor putty jön az önkéntes "szolgálat" és segít. Fura.
Azon a héten pénteken megérkezett az ösztöndíjam, és este ünnepeltünk. :D Dórika persze a 3. emeletről leejtette az öngyújtót a földszintre... úgyhogy szépen nekiindultam, hogy a sötétben megkeressem a fűben. Mindezt egy pólóban egy üveg "gyümölcslével" a kezemben tettem. :D Az alsó szinten persze házibuli volt... kínai/japán/dél-koreai foggggalmam nincs milyen, én ezeket nem tudom megkülönböztetni (ez később galibát is okozott)... és hát persze én a konyhaablak előtt kezdtem el kutatni az öngyújtót a fűben... mikor is csak annyit vettem észre, hogy mindenki engem néz, hogy mi az istent csinálok éjfélkor egy pólóban, a sötétben, egy üveg vmivel a kezemben... :D Aztán megtaláltam, és elindultam visszafele, de elfelejtettem, hogy az épület ajtaja 9kor rázár, és csak kulccsal tudod kinyitni... persze kulcsot nem vittem... visszamentem, hogy majd jól bemászom a mosószoba ablakán... neki is veselkedtem, erre megjelent egy másik exchange student, hogy én BIZTOS betörő vagyok. Mondom te NORMÁLIS vagy???? Finnországban vagyunk ember. :D Itt senki nem akar lopni az exchange studenteken kívül. Erre megkérdezte, hogy miért én ki vagyok... mondom exchange student. Roppant hiteles voltam, hogy nem akarok lopni. :D De aztán belátta, hogy nem pólóban tenném, egy vmivel a kezemben. :D Aztán végül Nina lejött értem, és beengedett... :D Ja erre másnap összetalálkoztam egy japánnal vagy tudom és én "honnanjött"-el... és mondta, hogy tegnap látott engem a kertben, és hogy amúgy nem tudja emlékszem-e rá, de együtt jártunk nyelvi kurzusra, és hogy van-e vmi bajom vele, mert sosem köszönök... hát gondoltam magamban, hogy " bmeg ugyanúgy néztek ki, honnan tudjam épp melyikőtökkel találkozok szembe..." De majd mostantól minden "ferdeszeműnek" köszönni fogok, aztán max azt gondolják majd milyen udvariasak ezek a magyarok. :D
Szombaton volt egy naggyon nagy házibuli Shekibék lakájában. :D Szerintem a képek magukért beszélnek. De röviden csak annyit, hogy Andy skóciai. És én tavaly kaptam egy sapit egy nagyon jó barátomtól ( ;) ) és megígértem Andynak, hogy abban leszek, ha ő viseli a szoknyáját... hát volt belőle baj. A legenda szerint nem viselnek alatta semmit... én már tudom igaz-e vagy sem. :D

A kövi kép is magáért beszél szerintem... :)

Meg ez is... Ő Leander, a belga srác. Nagyon imádom, tiszta bolond. :)

És a buli következményeként én lebetegedtem a rákövetkező hétre... életem első olyan náthája amikor egyedül voltam. Jajj nagyon rossz volt. Viszont! A lakótársaim és Maria MINDEN 10. percben kérdezték, hogy nincs-e szükségem valamire... annyira tündériek voltak. :) És azon a héten két dolgot is kaptam, mivel beteg voltam :) Kaptam egy Hercegnős sütit, hogy jobb kedvem legyen:

És egy virágos matricát a falra az Ikeából, persze Pinket. :DDD Ja és egy nagyon édes PINKhez kapcsolódó sztori... Nináék vettek a fürdőszobába padlószőnyeget az IKEÁban. És amikor hazajöttek, rögtön mondták, hogy "Dóri azonnal meg kell nézned a fürdőszobát!" Úgyhogy amikor megnéztem, találtam egy fekete és egy pink szőnyeget. Kérdeztem, hogy hogy hogy nem egyforma... mondta Nina, hogy Susie két feketét akart venni, de ő rögtön mondta, hogy " Normális vagy?!? Van PINK is!!! Muszáj vennünk egyet Dórinak!" :) Úgyhogy most már van PINK fürdőszobaszőnyegünk is. :D Legközelebb is beteg akarok lenni. :)
Na meg persze volt sok látogatóm is, akik néztek velem mesét. Többek között Cip, egy cseh srác is. :) Megnéztük a Némót... Hála Istennek az idióta, kis hülye halat Dórinak hívják az angol verzióban... imádtam nézni. :D Azóta nem egy ember hív FishiFishnek. :D Nem igaz, hogy nem lehetett volna valami vagány gazellát elnevezni Dórinak... pont egy idióta hal. Komolyan mondom. :D
Úgyhogy ez a hét nem volt túl eseménydús, mivel feküdtem és aludtam... :)
Aztán ma (vasárnap) volt egy barbeque parti itt a "kertben", ami nagyon jól sikerült. :) Csak ilyen 10 fele vége lett, mert már nincs vmi légydöglesztő meleg itt felén. :)
Ezt a képet nagyon szeretem. :) Bal oldalamon Andy, a skót srác, jobb oldalamon Alex a londoni. :) Szivem csücskei. Akkora gentleman mind a kettő... főleg amikor megjelenik egy darázs. Szerintem megdöntötték volna a magasugró világrekordot. :)

És akkor mivel anyának megígértem bemutatom a lakótársaimat:
Suzie from Austria. :) (a sütikkel vártak pénteken haza : lucky me :) )

Nina from Austria :)
Kristiana from Latvia (Lettország)

És én vagyok a negyedik. :) vagy az első. :D háhá. :D
Most viszont zárom soraim... :)
sokpuszi mindenkinek. :)


2011. szeptember 4., vasárnap

Still alive... :)))

Moikka everybody! :))

Most azt hiszem két héttel vagyok lemaradva a blogolással, amit igyekszek most pótolni, de azt a sok mindent ami velem történik, azt nem lehet leírni semelyik blogban. :)
Kezdem azután miután letettük a finn vizsgát... azóta éjjel nappal finnül beszélünk (ami persze kimerül az 1-től 10-ig való számolásban és a helló-szia-köszönömben, de ezeket aztán nagyon nyomjuk. :DD ) Szerintem amúgy orbitális nagy kamu, hogy a finn meg a magyar hasonló... max a nyelvtanban, mert mi hamar megértettük a nyelvtani szabályokat, de egy darab hasonló szót nem találtunk... úgyhogy ennyit erről. :D
Na szóval a nyelvi kurzus utáni héten volt elvileg a MAIN ORIENTATION (anya: a fő orientációs napok :) ) de ez persze csak a többieknek volt a TAMK-on, azoknak akik médiát, turizmust, üzleti blablát fognak tanulni, szóval akik nem KETTEN vannak egy szakon. :D De hát ugye nekem azon a héten még nem volt semmim, így hát persze úgy éreztem, hogy ezt egy Rácz Dóri nem hagyhatja ki, tehát elmentem én is. :D Nekem se névtáblám, se semmim nem volt, nem tudtam tantárgyakat felvenni (mert ugye nekem még nem kezdődött el a suli), szóval ott ültem, mint egy darab kuglóf ( az elején), aztán egy tutornak feltűnt, hogy se névtáblám, se semmim, úgyhogy a szárnyai alá vett, szólt az International koordinátoroknak, hogy ÉN is itt vagyok, akik azonnal alkalmazkodtak a szituhoz, és igyekeztek minden infót úgy kibővíteni, hogy az nekem is hasznos legyen... hát ez kb így nézett ki: (130an ültünk a teremben)
- "Tegye fel a kezét, aki turizmust fog tanulni... most aki médiát.. üljetek a terem jobb sarkába, ti a bal... Hol vagy Dóri? Te maradj a helyeden, mindjárt küldök valakit..."
- " Most mindenki a szakos társaival együtt menjen ebédelni. Dóri te nyugodtan menj a tutorokkal..."
- " Most mindenki fel fogja venni a tantárgyait... Dóri te még nem tudod, de helyette megnézheted a könyvtárat..." :DDD
Hát ezek után ha nem tanulta meg mindenki hogy ki vagyok és mit fogok tanulni, akkor senki... :))) Persze ezek után a második orientációs napot se hagyhattam ki, tehát be is ültem másnap az első sorba... akkor már csak mosolyogtak rajtam. :) Nem tehettem róla, nem akartam semmiből kimaradni. :)
Azon a héten csütörtökön volt az első Welcome Exchange party... ami előtt játszottuk a szokásos játékunkat a Ring of fire-t... hát eeeeeeeeeeez. Az itteni szóval élve: DESTROYIIIIIIING!!! :DD A játék lényege, hogy az asztal közepén van egy nagy pohár, akörül pedig körben franciakártyák. Minden kártyának van egy jelentése, pl.: 4esnél csak a lányok, 6osnál csak a fiúk isznak... persze csak gyümölcslevet. :D Aztán van olyan kártya, hogy "heaven" (anya: menny), ilyenkor mindenkinek fel kell mutatnia az égre, és aki a leglassabb, az iszik... persze csak gyümölcslevet. :) Aztán a kedvencem az "eyemaster" (anya: "szemmester"), aki az eyemaster, annak nem szabad a szemébe nézni. Ha belenézel iszol. (persze csak gyümölcslevet... :)) Aztán van még a kedvencem a szabályalkotás: a buli előtt az volt a szabály, hogy inni csak úgy lehet, hogy a jobb kezeddel fogod a poharat és közben az orrodra teszed a bal mutatóujjad, miközben a lábad fent van az asztalon. Aki viszont nem iszik, annak mind a két kezének a magasban kell lennie...


Ha valaki elfelejti a szabályokat, és rossz módon iszik, akkor pluszban kell innia... Aztán van az ász. Ha valaki azt húzza, akkor bele kell öntenie a gyümölcslevét :D a középen levő pohárba. Aki az utolsó királyt húzza ki, vagy aki megtöri a kártyakört, annak meg kell innia az egészet... Én egyszer kihúztam az utolsó királyt... sokféle gyümilé volt abban a pohárban... and it was really destroying. :))))
Jah a buli előtt voltunk Viikinsarin, ahol van egy híres szauna. Ugye finn szokáshoz híven 5 percet szaunázol majd 10 percet uszikálsz. Igazából én nem szeretem szanuát, se azt, hogy utána bele kell ugrani a minusz 10 fokos vízbe (hülyék ezek a finnek... gondoltam én az elején), de nincs ennél jobb dolog... főleg amikor kijössz a vízből... mindenkinek ki kell próbálnia egyszer... Ja a képen meg a fiúkák ugranak éppen :)

Azon a héten pénteken elmentem eltévedni... nem véletlen hívnak itt mrs gps-nek... meg akartam keresni a finn tescot, de akárhányszor odamentem, mindig más busszal mentem, és sose tudtam hogy pontosan melyikről mikor kell leszállni... szóval ez így volt pénteken is. Elindultam, és én megkérdeztem a buszsofőrt, aki elővett egy térképet majd 10 perces keresgélés után közölte, hogy ja igen, mi megállunk ott. Hihetetlen amúgy. Ezek sose tudnak semmi mást csak ami épp nekik kell... :D Ha ők épp dolgozni mennek, meg nem mondják melyik busszal jutsz el ide meg ide, mert az épp aznap nekik nem kell és elfelejtik, vagy én nem tudom. :D De, hogy egy buszsofőr nem tudja hol áll meg a busza, az vicces. :DDD Szóval igen megérdemlem a nevem, de MINDENHOVA odatalálok, csak több idő szükséges nekem. :DDD
Hétvégén szombaton a Beachen voltunk a csajokkal, és ÉN, aki sose ég le... hát nekem olyan piros volt a fejem, mint egy jól megérett paradicsomnak... de lehet még az is megirigyelte volna a színes... persze anyának rögtön az volt az első kérdése, hogy "Hát de miért nem kented be"... sajnos a naptejet PONT otthon felejtettem... sajnos a listámról pont lemaradt, hogy a tél országába NAPTEJET hozzak... :DDD

Vasárnap megejtettük a szokásos vasárnapi sütipartit, most Beánál. Ettünk soksok muffint, meg csináltam megint palacsintát. :) És tanulgattuk, hogy monjduk minden nyelven azt, hogy "Egészségedre", mert akárhányszor iszunk, mindenki vagy a saját nyelvén mondja, vagy finnül. Ez hagyomány nálunk. :D
Ezen a héten a többieknek már sulija volt, nekem ugye persze még nem... úgyhogy próbáltam elintézni, hogy megkapjam az ösztöndíjam, meg bementem egy finn órára, mert folytatni fogom a tanulmányaimat... Ezen kívül a hét eseménye a szombati City Tour (anya: város túra) volt. :) Ez életem egyik legjobb túrája volt. :D Csapatokra voltunk osztva: a mi csapatunk a TEAM AWESOME volt:

A városon belül volt 10 állomás, ahol különböző feladatokat kellett csinálni, és pontokat gyűjteni. A kedvenc feladatom az volt, amikor fel kellett fújni egy lufit, és aztán mivel a finnekről köztudott, hogy milyen "nyíltak és barátkozósak", ezért keresni kellett egy finn embert, akit át kellett ölelni úgy, hogy a lufi a hasunknál volt, és addig kellett ölelni a másikat, amíg ki nem pukkant... hát ez csúúúcs volt. :D
Aztán volt olyan játék, hogy mobiltelefont kellett beledobni egy vödörbe jó messziről, ugyanis Finnországban van a Mobiltelefonhajító világbajnokság. :D Aaaaaaaaztán volt még kvíz, piramisépítés, színdarab előadása, különböző gt-s játékok ( amiknek a megoldását persze már a kisujjamból kiráztam <3 Gyógymatek GT)... és minden állomáson kóstoltattak velünk vmi nemzeti kaját, mint vmi sajt, vmi nyúlós tejföl, valami botrányrossz gumicukor, de azért volt finom csokika is. :DDD
Este megünnepeltük a nyertest, meg a nem nyerteseket. :D
Ma pedig ismét megejtettük a vasárnapi sütipartit, most Roman csinált egy HADSEREGNYI kis sütit... de én annyira röhögtem amikor megláttam, mert a mailben csak annyit írt, hogy csak pár főt hív, mert nem akar 30 főre sütni. Amikor én odaértem, akkor mérte ki a 4 KILÓ lisztet... :DDDDDDDD Úgyhogy nem hogy 30 főre nem sütött, hanem egy hadseregre... :DDD Szinte mindenhol ezek a kis süti voltak a lakásban. :DDD Amúgy ennek a tésztája hasonló a lángoshoz csak édes. Lekvárral, porcukorral vagy mézzel kell enni, és isteni. :D Ha hazamentem csinálok majd én is 4 KILÓ lisztből és akkor minden ismerősöm degeszre eheti magát. :DD
Most viszont befejezem soraim, mert holnap megyek a 3. orientációs napomra, és hát ezt nem hagyhatom ki. Ez már a sajátom lesz. :D Ugyan újat nem fognak mondani, de az esélyt megadom, hátha. :DDD
Nagyon sokat gondolok az otthoniakra, nagyon sokszor jutnak eszembe a közeli barátaim... szinte minden nap fel tudnék hívni vagy 5 embert, hogy "ez meg ez történt és emlékszel amikor mi..." Hiányoztok. Nagyon. :)
Vigyázzatok magatokra, én vigyázok magamra itt. :)
sokpuszi

ps.: Szeretek, nagyon szeretek mailt kapni. :)))